Nagyon szépen alakult az angyal érkezése, ugyanis ebéd után a gyerekeket sikekrült jól elaltatni, aztán azalatt megjöhetett az angyal. Annyira serények voltunk Csabával, hogy még maradt Csabának is ideje aludni egy picurkát, nekem meg még valami DVD borítókat nyomtatni, amik szintén bekerültek a fa alá. Aztán meg volt az öröm, Márton újjongva s izgatottan költögette apát, hogy ébredjen, mert megjött az angyal és vele a csodaszép fa (mert az idén valahogy nagyon szép fánk lett) és a sok ajándék.
Julcsi is elég meglepődve fogadta a szép fényekben pompázó karásconyfát, s az ajándékbontogatásból is kivette a részét.
Az idei karácsonyban azt szerettem nagyon, hogy valahogy semmi futás nem volt benne. Minden meglett a maga idejében, szinte még magától is, nem úgy, mint más években, amikor annyit kellett rohangászni, mindenért izgulni, kapkodni, hogy valóban szenteste sokszor totál fáradtan rogytam le a fa alá, hogy egy kicsit gondolatban utolérjem az ünnepet.
Most nem így történt. S nem is igazán tudom, hogy minek köszönhetem ezt, de most mindenre bőven volt idő, pedig sokat jártunk az ajándékok utánis, de azok is szépen sorban mind meglettek, volt idő még elmenni Vásárhelyre is elvinni a sok angyalfiát, rokonokat, barátokat látogatni, együtt lenni velük. Otthon is minden elkészült, meglett a karácsonyi nagytakarítás is, pedig az mindvégig sehol sem szerepelt a listámon, csak gondolatban tudtam, hogy még az is hátra van. Megsültek a mézespogácsák is, sőt két rend is készült, mert az első rend (vagy 60 db) ellett valahogy a nagy angyalkodás közepette. Aztán a díszítése annak sem kis idő...
Megfőtt a töltött képoszta is időben és megsült a diós bejgli is, pedig majdnem utolsó percre maradt az is, de még épp időben elkészült. Mindeközben volt idő barkácsolni rengeteget, egész adventet gyakorlailag végig barkácosltam hol egyedül, hol a fiammal. Készültek személyreszólü ajándékok, díszek, dekorációk stb.
Sok karácsonyi zenét hallgattunk, meg karácsonyi filmeket és rajzfilmeket néztünk. Szóval...így történt az idén...
Persze, a lényeg sem maradt el. És mi a lényeg? A kisded szívünkben való megszületésére való odafigyelés.Volt szép gitáros ifjúsági mise karácsony napján. Volt élő betlehem és hozzá nagyon jól sikeredett pásztorjáték, amit főleg a férjem agyalt ki.
Most pedig mindez képekben elmesélve:
