Márton most már csiki lett, de a pityókát inkább krumplinak mondja, azaz mondaná, ha tudná. Neki a krumpli kumpri.
Egy újabb sz betűvel kezdődő szó került a szókincsébe, ez pedig a Scoby Doo, amit természetesen kubi dú-nak ejt.
A minap épp delikát levest főztem, mert hirtelen nem támadt jobb ötletem, de gondoltam, hogy legalább megadom a módját, és grizgaluskát teszek bele. Persze az szépen szétfőtt, igy csak griz-leves lett a végén belőle. Mikor leültünk enni, kezdtük a jól megszokott imát, persze Márton kezdte a jól megszokott hülyéskedését ima közben, amikor mindent csinál, csak az imát nem mondja (grimaszkodik, dugdossa a nyelvét, kiabál, bedugja a fülét, énekel stb.). Próbáltam az ima végeztével ismét elmagyarázni neki, hogy kell imádkozni, mert az jó, mert meg kell köszönni a Jézuskának, hogy adott ebédet, hogy van mit együnk.. Erre azt mondja: Hát egye meg Jézus a levest.
Erre Csabával összenéztük, és elkezdtünk pukkadozni, mert épp a leves olyan gyenge volt. Hát egye meg Jézus, ha neki izlik ez a griz-leves....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése