Nyaraltunk

Az idén a nyaralsunkat Vásárhelyen a nagyiknál tudtuk le. Kifogtuk az év legmelegebb hetét, de azért aránylag jól nyaraltunk. Volt benne strandolás, sok bart és bartnő megltogatsa, gyerekekkel való játék, egy pici baba meglátogatása, nevezetesen a Török Péterkéé, fagyizás, állatkertezés és játszóterezés, kisvasut, rokonlátogatás, ismét strandolás, horgászs, hazafele meg ismét egy nagy fagyizás.

Az út menet a végén befuccsolt, mármint Julcsit illetően, hazafele jövet pedig szintén bebukott, Mártont illetően, ami annyit jelent, hogy általában a gyerekek a 150 km-t túl hosszú távnak konstatálják, s általában menet Julcsinak telik be a pohár és kezd el ordítani torka szakadtából, ami mellett igen bajos a vezetés, hazafele jövet meg Márton sokall be és arra is kell megoldást találni. Most ezúttal egy nagy fagyizással oldottuk meg a dolgot, ami után aztán Julcsi is kibirta hazáig és Márton is új erőre kapott.

De beszéljenek inkbb a fényképek:

(Sajnos a fagyizásokról nem készültek képek).

Nagy fogás

Az uram végre eljutott halszni, az idén először és nincs is miért szégyenkeznie, mert nagyon ügyesen fogtak (apummal ketten).
Főleg pontyokat és egy pár kárászt is.
Látszik a fotókon is, hogy milyen büszke. (Apum nem akarta fotóztatni magát, inkább átengedte ezt a dicsőséget a vejének).

Íme, a végeredmény...Káprázatos.