A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Advent. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Advent. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. december 16., szerda

Adventi varrogatások, díszítgetések

Az idei adventi koszorúnk


Karácsonyi futó


Hópihék az ablakban

Az ablak párkányon pici Betlehemes

2013. december 27., péntek

Elmaradva-lemaradva

Legalábbis a dátumok szerint nagyon el vagyok maradva a beszámolókkal. Pedig azóta millióegy dolog történt.


Mint például felkészültünk a nagy télre (ami mellesleg még nem érkezett meg): fát szereztünk be és feltöltöttük a fásszinünket:
Volt disznóvágás és kamra feltankolás:


Aztán jött az Advent, a nagy készülődés.



Közben a gyermekek is nőttek, ügyesedtek:









2012. december 2., vasárnap

Elérkezett a várva várt Advent

Annyira szépnek tartom ezt az időszakot, több szempontból is.
Egyrészt úgy érzem, hogy a karácsony csak akkor lehet szép, ha maga az advent, a rá való készülődés is valahogyan "teljes", szép volt. Mivel addig érdekes a dolog - és ez mindennel igy van - amig várunk rá, amig készülünk rá. Nekem ilyenkor a gondolataim is tele vannak karácsonyos dolgokkal, barkácsolok, készülgetek, forró teákat kortyolgatok, kavarognak körülöttem az izek, az illatok, az ötletek, dekorálok, szépitgetem az otthonomat, szép zenéket hallgatunk, a fiamat meglepem ilyen-olyan dolgokkal az adventi naptárban, télről, Mikulásról és karácsonyról szóló verseket, meséket olvasunk együtt este, minden este az adventi koszorún meggyujtjuk a gyertyát és együtt imádkozunk stb. Ezt lehetne sorolni...

Ezenkívül a lelki oldala is nagyon fontos számomra. Az Advent arra jó, hogy egy kicsit jobban figyeljünk arra, hogy próbáljunk jobbakká lenni. Átéljük, napról-napra, vasárnapról-vasárnapra azt a csodálatos történetet, amit majdnem a teremtéstől kezdve az Atya bölcsen kigondolt, ami azzal végződött, hogy Jézus földre jött, megszületett.Az emberiség eltávolodott Istentől, s ez fájt neki. Neki fájt...és sajnált "minket", embereket, hogy el ne vesszünk, ezért gondosan előkészítette a megváltás művét, megígérte a Megváltót. A reggeli róráté misék annyira részei az adventi készülődésnek, hogy nélkülük nem is lenne az Advent Advent. Ezeken halljuk a próféták jövendőléseit sorban a Messiásról, a népek várakozását, az Igéretet, hogy el fog jönni a Megváltó. Az ekkor énekelt adventi énekek is csodálatosak mind szövegüket, mind dallamvilágukat tekintve.
Ugyanakkor mi most egy második Adventet élünk, ami egy folyamatos készülődés kell, hogy legyen az Úr második eljövetelére. Valójában mi most arra készülünk, és azért akarunk jobbakká lenni, szentebbekké lenni, hogy felkészülve találjon minket, amikor eljön Ő.

Egy harmadik dolog is van, amiért nagyon szeretem ezt az időszakot, és ez az, hogy mindez télen történik. Én nagyon szeretem a telet, a hideget, a havat. Ettől még varázslatosabb az egész ünnep és az egész készülődés. Néha elgondolom, hogy milyen lenne, ha Afrikába laknánk, vagy a déli féltekén valahol, ahol most ilyenkor tombol a nyár. S milyen lehet úgy készülni. ... Akkor valószínű ez lenne a természetes, mert ezt szoktuk volna meg, de számomra ennél szebb Advent és karácsony nem lehet, mint a miénk a havas tájjal, a hideggel, a jégcsapokkal, a kályhában égő tűzzel, a fehérséggel, ami mindent betakar és mindent tisztává varázsol.


Amint emlitettem, ahogy beköszönt a december, nem tudok segíteni azon, hogy rám jön a dekorálási vágy. Ilyenkor minden szobába próbálok becsemészni valami télit, karácsonyosat.
Erről vannak most fotók:











Máris két zsebecskét kinyitottunk. Karácsonyig még csak 22 nap van...

U.I. Megszületőben van a lányunk, Julcsi. Illetve még nem akar kibújni, de már nagyon várjuk őt. Aztán majd valószínű, hogy megritkulnak a bejegyzéseim is.