Még időben, mert 12.-e volt az utolsó nap, hogy lejárjon a terminus.
Nagyon ki akart már bújni, mert alig 2,5 óra alatt jött a világra. Bár az egész éjszakai vajúdás sem volt semmi...
Éjjel fél 11 körül kezdtek rendszereződni a fájások, s hajnali fél 5-kor már költöttem a férjemet is, hogy most már menjünk. Közben hívtuk aput, hogy jöjjön ki hozzánk, hogy maradjon ő Mártonnal, mert ő békésen aludt.
Fél hatkor értünk a korházba, és 8-kor már meg is született. Elég vad szülés volt, de bár gyors.
Julcsi meg gyönyörű kisbaba, nyugodt, jó baba.
De inkább beszéljenek magukért a fotók:
Márton már alig várta, hogy hazajöjjünk a kórházból, s hogy láthassa a testvérkéjét. |
Könyökölve alszik... |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése