Persze ilyenkor nekem kell résen lennem, és mindenféle játékokkal, meg elfoglaltsággal előrukkolnom, hogy ne unatkozzon itthon, és mindenféle csintalanságot ne műveljen el.
Most a só-liszt gyurmára esett a választásom. Még nyáron készítettünk egy rendet a vásárhelyi mamáéknál, amikor borongós idők voltak, s mi ott voltunk náluk egy hétig. Aztán nagyon jó ötletnek bizonyult már ott is, mert a délutánokat Márton képes volt gyurmázással eltölteni, s nem rosszalkodott addig sem. S már ott odatettem őt, hogy ő gyurja meg a gyurmát, s persze ezt nagyon élvezte.
Így már itthon is ő gyúrta.
A gyurmázás terén viszont a nyár óta sokat ügyesedett. Már szép egyenletes, hosszú kígyókat tud gyártani, és már nem csak azt, mert már csigába is fel tudja azokat tekerni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése